Vinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo Slider

ikervar-motte

 tura  kepek  video
Ikervár első említése Salamon király és a Béla-fiak (Géza és László) csatározásainak idejére esik. A hercegek egyre növekvő népszerűségére és hadiszerencséjére féltékeny király 1073 karácsonyát az említett településen töltötte az írott források tanúsága szerint. A viszálykodó Árpád-házi leszármazottak csak a megfelelő alkalmat várták, hogy egymás torkának ugorhassanak. Az acsarkodó felek által Márton nap előtt megkötött fegyverszünetet mindkét fél erőgyűjtésre használta fel a végső leszámoláshoz. A király Ikerváron várta be a segítségére siető Markward von Eppenstein karintiai herceget és csapatait. „Mivel a herceg /Géza/ mellett nem volt ott a testvére /László/, sem barátai, hogy megsegítsék, visszaküldte a királyhoz Videt és Erneyt, fegyverszünetet adván Szent Márton napjától Szent György ünnepéig /1073. november 11-től 1074. április 24-ig/. Ennek hallatára a király /Salamon/ is visszaküldte Vathát és a váradi püspököt. Ebben az időben az Úr születésnapját a király azon a helyen ünnepelte, amelyet Geminum Castellumnak /Ikervár/ mondanak.” (Képes Krónika)
 

Amennyiben helytálló az a feltételezés, mely szerint Geminum Castellum a jelenlegi Ikervárral azonosítható, akkor magát a települést egy királyi uradalom központjának tekinthetjük, ahol az államalapítás évszázadában léteznie kellett a király és kíséretének elszállásolására alkalmas épületeknek, esetleg várnak, vagy udvarháznak. Talán a Rózsadombon egykor állható motte típusú vár helyiségei is a király nyugalmának őrzésére voltak hívatottak. A kora Árpád-kori írott forrásaink tanúsága szerint első uralkodóink folyamatosan járva az országot a latin curia vagy curtis névvel illetett udvarházaikban éltek. Az udvarházakhoz tartozó birtokszervezet jövedelmét felélve folyamatosan változtatták tartózkodási helyüket, mivel a 14. század előtt állandó királyi központja, „fővárosa” még nem létezett az országnak. Sajnos a jelenlegi történelemtudomány még nagyon keveset tud ezekről a királyi udvarházakról, illetve azok kinézetéről.
Dr. Dénes József jeles várkutató feltételezése szerint a korai királyi 
uradalmi központoknak fontos elemei lehettek a földhalom (motte típusú) várak. A földhalomvárak pontos definíciójával még mindig adós a tudomány. A motte típusba sorolt várak közös jellemzője egy központi földből mesterségesen összehordott, több méter magas halom, amelyen többemeletes fa-, kő-, vagy téglatorony állhatott. A védett terület kiterjedése az ilyen típusú váraknál igen változatos hazánkban. 

Az Ikervár elnevezés arra utalhat, hogy egykoron a település környezetében két vár is állhatott közel egymáshoz. Feld István kutató viszont óva int a névből eredeztethető messzemenő következtetésektől, mivel a település neve akár személynév eredetű is lehet. Egyes kutatók véleménye szerint az ikervár név nem két várra, hanem egy vár kettős, iker jellegzetességére vonatkozhat, például az adott építmény két tornyára. 

ikervar22

A település közelében a Rába és a Herpenyő közötti, nádassal benőtt árterületen a terepalakulatokból következtethetően a történelemtudomány egy földhalomvárat feltételez, amelynek központi fekvésű mesterséges dombját a helyiek többféle néven is illetik, mint például: Rózsadomb, Rókadomb, Pókadomb, vagy Batthyány miniszterelnök tanácskozó dombja. A dombot Dénes József, Nováki Gyula és Sándorfi György mérték fel 1984-ben. A szabályos csonka kúp formájú, 162 méter tengerszint feletti magasságú, 4-6 méter magas, mesterséges földhalom platójának átmérője 17 x 19 méter körüli. Feltehetően ezen a platón állhatott a több emelet magas torony, amelyet fa körítő falak vehetek körbe. A dombot körbe az egykori folyómeder határolja. Mesterséges árok csak a vár délkeleti felénél lehetett. 

ikervar alaprajzIkervár - Rózsadomb Dénes József, Nováki Gyula, és Sándorfi György felmérése nyomán.

Az említett dombtól 1 kilométerre helyezkedett el a földmunkák által mára már teljesen elhordott Fazékdomb, amely egy másik motte központi mesterséges földhalma volt. Mérete a Rózsadombéval egyezhetett meg. Elbontása során elszenesedett falmaradványok és téglatöredékek kerültek a felszínre. Az egymáshoz közeli két mesterséges halom léte igazolhatja azon kutatók feltételezését, akik a két vár meglétéből eredeztetik a település nevét. Sajnos régészeti bizonyítékok ezt a feltételezést se nem támasztják alá, se nem cáfolják. Még az sem nyert teljesen bizonyosságot, hogy a Rózsadomb léte egy várépítésnek köszönhető, és nem a Battyány-kastély angolkertjének építményéhez köthető. 

ikervar18 ikervar2

 A Rába mocsarai által övezett dombok megfelelő védelmet jelenthettek a várakban tartózkodók számára. A kis alapterületű halmokon elhelyezkedő objektumok nem lehettek alkalmasak reprezentatívabb célú feladatok ellátására. Dénes József szerint ezek a motték az uralkodói hatalom szimbólumai lehettek, és elsősorban védelmi feladatokat láthattak el. A királyi központok egy több objektumból álló egységként képzelhetők el, mely egységhez tartozhattak a motték, a reprezentatívabb udvarház vagy palota a gazdasági épületeivel együtt, valamint a királyi kápolna.

 

Források

Dénes József: Az Árpád-kori kisvárak kérdései, Vas, Sopron és Moson megye várai. In: Vasi Szemle 54.évf. 1. szám, 2000.

Dénes József: Ikervár kérdései - vasiszemle.t-online.hu
http://www.vasiszemle.t-online.hu/2011/02/denes.htm

Dénes József: Királyi halmok - földhalomvárak az Árpádok királyi udvarhelyein. 2003. 
http://www.oroksegvedelem.hu/nyomtathato_verzio/denes_jozsef_kiralyi_halmok/

Feld István: Földhalomvárak Magyarországon. In: Várak, kastélyok, templomok IV/5. 2008. 4-6.

Feld István: Ikervár. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele Budapest, 2007/1. 174-176.

Feld István: A motték kérdése Magyarországon. In: Savaria a Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2 (2007). Szombathely, 2008. 217-245.

König Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében. Budapest, 2001. 3.

ikervar500

ikervar