Vinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo Slider

zalak50

 tura  kepek  video

Az Árpád-kori váraink emlékeit kutatva megfigyelhető, hogy az utóbbi évtizedekben megszaporodott azoknak a várhelyeknek a száma, ahol vélhetőleg fából épült, megerősített földesúri lakóhely létezett. Ilyen hely volt a Sorkifalud melletti, a Sorok-patak árterében, annak egy mellékága által öntözött mocsaras rétjén emelkedő, megerősített 13. századi fatorony is. A vár közelében volt található az egykori Zalak falu, amelynek lakói a vár ellátásában fontos szerepet játszhattak.

Zalak felmérési rajz

A zalaki vár kutatási alaprajza  

A vár helye a mai napig jól azonosítható, köszönhetően a várat körülvevő kör alakú árokban növő növényzet eltérő színének. Maga az építmény 20 méter belső és kb. 40 méter külső átmérővel rendelkező, kisméretű vár volt. Az erősséget körülvevő árok 2 méter mély lehetett, melyben a természeti adottságok következtében a legszárazabb időben is körülbelül félméteres víz állhatott. Az árok kialakításakor kitermelt földből az építmény központi részét felmagasították, valamint az árok külső oldalán kisebb földtöltést emeltek belőle. 

A vár közepét egy NY-K-i tájolású 9x10 méteres, fából ácsolt torony foglalta el. A várat feltáró régészek megtalálták a torony talpgerendáinak földbe nyomódott, rácsszerkezetű lenyomatát megtalálták. Feltételezésük szerint a torony kinézete az újabb kori fatornyok szoknyás típusához hasonlíthatott, mivel alaprajza a néprajzból jól ismert faharangtornyok alaprajzával egyezik meg. Az épület a feltételezések szerint 3-4, de véleményem szerint akár még ennél több emelet magas is lehetett, mivel a megfelelő védhetőség szempontjából a várőrségnek át kellett látnia a tornyot körülvevő gyűrűszerű épületeken, falakon. Fontos szempont lehetett, hogy a torony uralja környezetét, tetejéről minél távolabb el lehessen látni, mivel ezt az igényt a természetes terepszintek nem tették lehetővé. A torony héjazása fazsindelyből készülhetett, ezt a feltételezést támasztja alá a helyszínen talált nagy mennyiségű vasszeg. A földszint délnyugati sarkában egy kemence állhatott. Zalaki vár tornya

A központi tornyot gyűrűszerű fából ácsolt épület keríthette, melynek belsejét kisebb kiszolgáló helyiségekre oszthatták. Ez utóbbi épület árok felőli külső oldala képezhette magát a várfalat. A várat feltételezhetően a déli oldalon nyíló kapun keresztül lehetett megközelíteni a várárkon átívelő hídon keresztül. 

zalaki vár télen zalaki vár kapuja

A vár a leletanyagok alapján a 13. század első felében épülhetett, és rövid fél évszázadnyi használat után tervezetten lebonthatták, anyagát más építkezéshez elhordhatták.

 

Források

Kiss Gábor - Tóth Endre: Sorkifalud - Zalak Árpád-kori vára. In: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században. Szerk.: Horváth László. Gyöngyös, 1990. 198-202.

Kiss Gábor - Tóth Endre: Zalak Árpád-kori vára. Vasi Honismereti közlemények. 1990/1-2. 79-89.

Kiss Gábor: A 13. századi zalaki vár fatornya. Adatok a Nyugat-Dunántúl Árpád-kori faépítészethez. In: Nyugat-Dunántúl népi építészete. (A velemben, 1995. május 29-31-

én megrendezett konferencia anyaga.) Szerk.: Cseri Miklós. Szentendre-Szombathely, 1995. 211-218.

Kiss Gábor: Sorkifalud-Zalak. In: Castrum. A castrum Bene Egyesület Hírlevele. 2007/1. Szerk.: Feld István. Budapest, 2007. 172-174.

König Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében. Budapest, 2001. 377.

Zalak_var

zalak szalag